Manapság mintha sulykolnák belénk a szenvedélyt, hogy az szexi, menő, miközben igen erős negatív kicsengéssel is hangoztatjuk. Mi valójában az a rejtélyes szenvedély, amelytől függővé válhatunk, de a szabadságunkat is tőle remélhetjük?
Mint minden társas viselkedésben, a szexuális életben is fontos szerep jut a sémáknak. Mindenkinek van elképzelése arról, milyen elemekből áll az a forgatókönyv, amely alapján az örömteli és elfogadható szeretkezés megvalósul. Ezek a sémák és tévhitek azonban megakadályozhatják a boldog szexuális életet.
A megkérdezettek nagy része bizonyára igennel válaszolna arra a kérdésre, hogy szexuális értelemben felvilágosultként viselkedik-e, nyitott-e. Ám a hálószobák zárt ajtói mögött még zártabb emberek rejtik magukba szexuális vágyaikat.
A szerelem euforikus érzése a kezdet kezdetén a teljes összeillés illúziójával kapcsolja össze a párt. A tökéletesség fátyla idővel azonban lehullik, és két hús-vér ember áll egymással szemben. Habár úton-útfélen azt halljuk, hogy két fél egy egész, a párkapcsolat szempontjából tévútra visz minket ez az egyenlet.
A kiégést a családtagok nem feltétlenül tudják beazonosítani. A változások persze éppolyan feltűnőek, mint a munkahelyen, de a tüneteket másképp értékeli a házastárs vagy a gyermek. A diagnózis után ugyanaz a kérdés: hogyan segíthetünk?
Mi hajtja a vágyat, amikor nem pezsdül a vér, amikor hiányzik a cselekvésre hajtó, a tettet kikényszerítő igény? Hogyan lehet, hogy alapvető szexuális igényeink köré vaskos gátat épít a hárítás?
Már nem vidít fel a másik öröme, már nem szomorít el a bánata, már nem érdekel, mi történt vele aznap – ilyen a tipikus kiüresedett kapcsolat. Miként fogjunk hozzá, ha úgy döntünk, hogy újratöltjük?
Minden kapcsolat az egymás iránti nyitottságból, elfogadásból, megértésből indul ki, és szerencsés esetben – áthaladva a párkapcsolatok fejlődési ciklusain – ebben is jut nyugvópontra. A folyamat során az egyéni és a párkapcsolati fejlődés együtt halad, hatnak egymásra, erősítik vagy hátráltatják egymást.
Munkahelyi gondok, kiégés következménye is lehet a meghittség eltűnése a párkapcsolatból. A személyes intim távolság persze mindenkinél egyedi.
Amikor a fásult, frusztrált társkereső inkább nem próbálkozik tovább, amikor a lelkesedés helyébe közöny lép, és az embert rettegés fogja el egy újabb randi gondolatára.
Az intimitáskerülés nem más, mint távolságtartás, elkülönültségérzés, belső magány. Megjelenhet baráti, munkatársi és párkapcsolatainkban, sőt saját gyermekeinkkel szemben is. Ahhoz, hogy társas viszonyainkban egységet élhessünk meg, elsősorban intimitáskerülő viselkedésmintáinkkal kell leszámolnunk.
A világ egyik legjobban fizetett és legnépszerűbb teljesítmény-tanácsadója és -trénere szerint a feltöltődött élet tudatosan tervezett létforma, amelyben egyenletesen elhivatottnak, energikusnak és lelkesnek érezzük magunkat.
Lánytalálkozó, egymás méricskélése, rég találkoztunk. „Jaj, én a nagy jóllétbe belegömbölyödtem. A kiegyensúlyozott párkapcsolat hizlal!” – simítja végig szűk ruhába bújtatott testét a társaság egyik tagja. Rögtön érkezik a cáfolat a barátnőktől: „Na, én az egyedülléttől híztam öt kilót karácsony óta!” Rálicitál a másik: „Én hetet!” Eszünk örömünkben, bánatunkban…
A nők evészavarait is rengeteg félreértés övezi, a férfiakét pláne sok sztereotípia. Ez is nehezíti, hogy a férfiak segítséget kérjenek.
